Mi a felelőssége Európának a világ katasztrófák, háborúk és szegénység által sújtott régióval szemben? Segítenünk kell? Mennyit, mikor és kinek? És kik akarnak Európában segíteni? Elmennél hónapokra Haitira ételt osztani?
Ezek a kérdések most különösen aktuálisak, amikor a világot folyamatos természeti katasztrófák sújtják, Európa közvetlen környezetében háborúk dúlnak, és a fejlett világ lassan teljesen lemond egy teljes kontinensről, Afrikáról. Mit tehet, és mit kell tennie a szintén válsággal sújtott Európának?
Az EU saját magáról alkotott képe szerint a válasz egyértelmű: segíteni, ahol csak lehet, emberi életeket menteni és erősíteni a nemzetközi szolidaritást. AZ EU a világ második legnagyobb humanitárius segélyezője. Ezt a szerepet szeretné továbberősíteni az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával, amely lehetővé tenné európai önkéntes csapatok működését a humanitárius katasztrófák sújtotta övezetekben. Az EU tehát egy „brand”-et épít, amely mind kifelé, mind pedig az európaiak irányába láthatóbbá és elismertebbé teheti az Unió humanitárius tevékenységét, összefogja és koordinálja azt.
A program révén több európai fiatal vehet majd részt a humanitárius akciókban. Felkészítéssel, pénzügyi támogatással és egy szimpatikus csapattal teszik vonzóvá az önkéntes munkát, amely már egyébként is népszerű a fiatal európaiak körében. Ezt igazolja, hogy egy 2010-es Eurobarométer felmérés szerint az európai fiatalok 30%-a szívesen vállal önkéntes munkát, cselekszik a közérdekért. Ez az arány Magyarországon valószínűleg alacsonyabb, de itt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az önkéntesség iránt. Az EU már létező önkéntes szolgálata is igen népszerű, minden évben több ezer fiatal teljesít önkéntes munkát külföldön az EVS program keretében, amelyben a Bizottság fedezi a szállás, utazás, biztosítás költségeit és egy kevés zsebpénzt is biztosít. Az Önkéntes Humanitárius Hadtest hasonló feltételeket biztosítana, de más forrásból, mint az EVS, mert önálló programot, önálló nevet, vagyis márkanevet szeretnének létrehozni, hangsúlyozva a humanitárius segélyezés fontosságát.
A program pontos kereteit 2012-ben fektetik majd le, addig pedig széleskörű egyeztetésbe kezdtek már segítségnyújtással foglalkozó civil szervezetekkel.
„A magyar EU-elnökség legjobb napjának” minősítette június 17-ét Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Együttműködésért, Humanitárius Segítségért és Válságkezelésért felelős bolgár nemzetiségű biztosa. Egész napos egyeztetés folyt az érintett szervezetekkel, a biztosasszony elmondása szerint, baráti légkörben. Ezt nem nehéz elképzelni, hiszen Georgieva egy rendkívül közvetlen nő, aki imádja a munkáját és nagyon fontosnak tartja, hogy minél több emberrel találkozzon, akik részt vesznek az EU segítségnyújtási munkájában – akár kedvezményezettként, segítő szervezetként, önkéntesként vagy újságíróként. Ezt mutatja, hogy az egész napos konferencia után leült velünk – 3 fiatal újságíróval – beszélgetni, és láthatóan örült minden egyes kérdésünknek. A kellemes beszélgetés során jemeni tapasztalatait is megosztotta velünk, amiből kitűnt, hogy a segélyezett helyszínekre is ellátogat.
Gondolkodás nélkül elhittem Georgievának, amikor azt mondta, hogy neki van a legjobb munkája a bizottságban. Hisz abban, amit csinál, és viszonylag nagy szabadsága van a döntésekben. Kérdésemre elmondta, hogy természetesen együttműködnek a Külügyi Tanáccsal, de humanitárius segítségnyújtási kérdésekben igen nagy szabadsága van a biztosnak és csapatának.
Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítását a Lisszaboni Szerződés írta elő. A június 17-i konferenciával lezárult az egyeztetési szakasz, és kezdődik a program tesztelése. Ez alapján például az önkéntesek kiválasztásában, a képzésükben és a tapasztalatok megosztásában képviselhet hozzáadott értéket a hadtest. A minél jobb szabályozás érdekében próbaprogramokat indítanak, ezek vezetésére három partnerszervezetet választottak ki, a francia Vöröskeresztet, a brit Save the Children nevű szervezetet és az Önkéntes Tengerentúli Szolgálatot. A próbaprojektek 100 önkéntessel futnak majd egy évig, a továbbiakban pedig legalább 1000 fiatal önkéntest szeretnének bevonni több hónapra különböző katasztrófa, háború sújtotta országok helyreállítási munkálataiba.
Az önkéntes munkákra bármely uniós ország fiatal (ezt a Lisszaboni Szerződés nem definiálja!) állampolgárai jelentkezhetnek. A sikeres pályázók széleskörű felkészítésen vesznek részt a kiutazást megelőzően, a kint tartózkodás minden költségét fedezi majd a program. A későbbi tervekben az is szerepel, hogy a Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestben teljesített munkát az európai egyetemek kreditként számítsák be hallgatóik tanulmányaiba, amiről nemzetközileg elismert papírt kapnak majd.
Ilyen feltételek mellett osztanál ételt Haitin?
Szerző: Kóbor Andrea
