Barna Péter (23)
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar nyelv és irodalom első éves MA szakos hallgatója vagyok. Kevés szabadidőmet próbálom mindig hasznosan eltölteni, amibe beletartozik a tájékozódás is. Kifejezetten érdekelnek a közéleti, politikai események, legyenek akár hazaiak, akár külföldiek. Éppen ezért, az Európai Unióval kapcsolatos történéseket is fokozott figyelemmel kísérem, és úgy gondolom, hatalmas lehetőség hazánk számára, hogy egy ilyen sokszínű szövetséghez tartozhat. Ami a Fiatal Európa Szerkesztőséget illeti, az egy hatalmas ajándék. Ajándék, amit szeretnék hasznosan használni. Sok cikket írni, újságírói, riporteri tapasztalatokat szerezni, kapcsolatokat építeni. Tudom, hogy rengeteget profitálok ez alatt a fél év alatt. A jövőben mindenképpen újságíróként, riporterként szeretnék elhelyezkedni, amiben a FESZ által szerzett élmények is megerősítettek.
.jpg)
Endrődi Gábor (21)
Harmadéves politológus hallgató vagyok a Szegedi Tudományegyetemen. Hamar rájöttem, Brüsszel nincs is olyan messze, mint tűnik. Ott van az egyetemen, a határok nélküli utazásban, a számtalan ösztöndíj-lehetőségben. A legtöbb fiatal számára az EU mégsem jelent többet egy hatalmas, távoli gépezetnél. Nem ők a hibásak, kinek lenne kedve hivatalos szövegek rengetegét olvasni? Be kell, valljam, sokszor nekem sem… A Fiatal Európa Szerkesztőségben fiatalok írnak fiataloknak, a saját nyelvükön. Remélem, beszámolóim érdekesek és hasznosak lesznek, sokatok kíváncsiságát felkeltik majd. Bíztatok mindenkit a FESZ követésére, hiszen a magyar EU-elnökség eseményeinek tudósítása Nektek és Rólatok szól!
Faragó Emese (22)
Kecskeméten születtem, de jelenleg a napfény városában tanulok filozófiát, valamint nemzetközi gazdaság és gazdálkodást. Eredetileg nemzetközi kapcsolatok szakértőként végeztem a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, az Európai Unió iránti érdeklődésem még ebből az időszakból származik. Fél évig tanultam Franciaországban, Metz városában az Université de Paul Verlaine társadalomtudományi karán. Angol, német és francia nyelveken beszélek. Az újságírás iránti szerelem középiskolás koromban kezdődött, amikor egy kecskeméti ifjúsági magazinnak lehettem a felelős szerkesztője. Később kipróbáltam magam a rádiózás, az elektronikus sajtó és a szakújságírás területén is: dolgoztam a Kecskeméti Lapoknál, a Petőfi Népénél és a Magyar Rádiónál. Mindegyikről szép emlékeket őrzök. A Fiatal Európa Szerkesztőség nagyszerű lehetőség számomra, mert egyszerre foglalkozhatok azokkal a dolgokkal, amiket szeretek: diplomáciával, kulturális élettel, újságírással, utazással és nyelvekkel. Az elnökséghez kapcsolódó szakmai programok, informális miniszteri ülések és kulturális rendezvények mind olyan események, amelyek a tollhegyére kívánkoznak az embernek. A későbbiek során az itt szerzett tudást a kulturális diplomácia terén szeretném kamatoztatni, szívesen dolgoznék sajtószóvivőként vagy a Külügyminisztérium sajtó osztályán.
Hercsel Adél (21)
„Az ember nem komoly 17 évesen” – írja Arthur Rimbaud. Az ember talán nem komoly 21 évesen sem, legalábbis nagyon remélem, hogy nem. Hiába akaszt magára olyan súlyosan hangzó címkéket, mint például az ELTE Bölcsészkarának szlavisztika szakos, orosz szakirányos másodéves hallgatója, vagy az ELTE Eötvös József Szakkollégiumának, vagy a József Attila Kör Irodalmi Egyesület tagja. Vagy szabadúszó újságíró évek óta, vagy soros magyar elnökségi európai uniós tudósító, a Fiatal Európa Szerkesztőség tagja. Mit takarnak ezek a „komoly” címkék? Hatalmas rajongást az olvasás, a költészet, az irodalom és különösen az orosz irodalom iránt, továbbá mindennapos küzdelmet a csodálatos orosz nyelv elsajátítása érdekében. A szakkollégium mögött egy inspiráló közeg, ahol a tanulás egy kicsit hangsúlyosabb, mint a bulizás. A József Attila Kör mögött a kortárs irodalom iránti elkötelezettség rejlik, és az a szándék, hogy megpróbáljam közelebb vinni a közönséghez a kortárs irodalmat. Az újságírás, ezen belül az EU-s újságírás is valami hasonlóról szól: meggyőzni a fiatalokat arról, hogy a kultúra és az EU sem egy halál unalmas és elvont dolog, hanem hatalmas élményeket és lehetőségeket rejt. A lényeg, hogy a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjaiként, és a soros elnökség végeztével se vegyük magunkat túl komolyan, de azért az ügy komolyságát soha ne bagatellizáljuk el.
Horváth Ambrus (25)
A Debreceni Egyetem elsőéves mesterszakos hallgatója vagyok, Kommunikáció- és médiatudomány szakon, a BA-s tanulmányaimat is itt végeztem. Az EU-hoz először egy brüsszeli konferencián kerültem igazán közel, amikor ott ülhettem az Európai Parlamentben számos európai diáktársammal. Azon a héten rengeteg új dolgot tanulhattam az újságírásról, valamint a fotóriporteri munkáról. A FESZ programba azért jelentkeztem, mert még nem igazán tudom, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni "ha nagy leszek". Úgy gondoltam, ez egy hasznos lehetőség arra, hogy jobban megismerkedhessek az egyik lehetséges iránnyal, az újságírói munkával. Elsősorban videóban gondolkozom, de szeretnék rádiós anyagokat, valamint nagyobb interjúkat is készíteni. Esemény, lehetőség és alkalmam pedig van rá.
.jpg)
Kárpáti Kata Szandra (22)Negyedéves joghallgató vagyok a Károli Gáspár Református Egyetemen. Feltett szándékom bebizonyítani, hogy bár nem tanulok média szakon, megállom a helyem a képzett újságírók között. Egy éve gyakornokként tagja vagyok az Éva magazin szerkesztőségének, s hogy a másik szenvedélyemet- a nyelvtanulást- se hanyagoljam, fél évet töltöttem Erasmus programmal Németországban. Egy EU-szimulációs versenyen bepillanthattam az uniós gépezet működésébe, amely nem titkoltan munkahelyként is foglalkoztat. A FESZ a saját szempontjaimat együtt képviseli: kreatív írást, folyamatos kontaktust az EU-val és az idegen nyelvekkel. Amellett, hogy egy teljesen új csapatról van szó, olyan emberekről, akik földrajzilag és képzettségüket tekintve is különbözőek, a programok- s ezáltal a cikktémák- sokszínűsége a legnagyobb pozitívum, amit kaphatok. Mindenképp azon leszek, hogy ez a társaság az elnökség után is megmaradjon és remélem az országot is meg tudjuk győzni a munkánk hasznosságáról.
Király Eszter (23)Piliscsabán tanulok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: másodévesként magyar-történelem szakos tanári mesterképzésben veszek részt. A tanári hivatás az életem más területeit is meghatározza, így az újságírás, a Fiatal Európa Szerkesztőségben végzett munka elsősorban a tapasztalatszerzés lehetőségét jelenti számomra. Pedagógusi munkám során mindent kamatoztatni tudok majd, amit az Európai Unióról, a magyar- és nemzetközi kulturális és politikai életről, valamint az újságírásról itt megtanulok. Írásaim többsége a Liszt-évhez kapcsolódik, hiszen a kulturális újságírás áll hozzám a legközelebb. Ezt a FESZ program után is folytatni szeretném. A soros magyar EU-elnökség fél éve alatt mindennap tapasztalom, hogy nemcsak helyi és nemzeti közösségeimhez, de egy nagyobb egységhez is tartozom, amelynek előnyeit nap, mint nap élvezem is. Ez az élmény ébresztett rá arra, hogy ezért a közösségért is lehet tenni valamit. Ezt a felismerést szeretném másokkal is megosztani, ehhez pedig megfelelő lehetőségeket teremt az újságírás és a tanítás.
Kóbor Andrea (21)A Budapesti Corvinus Egyetem harmadéves hallgatója vagyok nemzetközi tanulmányok szakon. idén végzek alapszakon, a tavasz a Fiatal Európa Szerkesztőség mellett szakdolgozatírással telt. E mellett szakkollégista is vagyok, több diákszervezetben tevékenykedem és cikkeket írok. Tavaly elvégeztem egy újságíró iskolát. Mindig ilyen aktív voltam: dolgoztam Amerikában, Szerbiában és Erasmussal tanultam félévet Párizsban. Az EU számomra hatalmas lehetőséget jelent, kinyitja a kapukat, amelyeken nekünk csak be kell sétálnunk. Tudatosan készülök egy uniós karrierre, mert lételemem a nemzetközi lét, osztom az unió alapelveit, és vonz a nemzetközi politika világa. A Fiatal Európa Szerkesztőség nagy segítség lehet a jövőbeni munkámhoz. Itt beleláthatok az Unió közegébe, megismerkedem fontos emberekkel, akik – ha épp van egy kis szabadidejük egy konferencián – tanácsokkal látnak el. Mindemellett újságírással foglalkozhatok, amely már 2 éve fontos része az életemnek. Még az is lehet, hogy először külpolitikai újságíró leszek, és csak aztán állok át a másik oldalra.
Kovács Dorottya (19)
Azt hiszem, a legfiatalabb a szerkesztőségi tag vagyok. A Debreceni Egyetemre járok kommunikáció- és médiatudomány szakra. Egyébként Kárpátalján, Beregszászon élek, ott jártam gimnáziumba is. A szintén szakmabeli szüleim példáján felbuzdulva jelentkeztem erre a szakra, hogy újságíró lehessek. Eddig mindössze fél évet töltöttem Magyarországon – az EU-ban – és a szerkesztőségben az egyetlen nem EU-s állampolgár vagyok. Amikor a tanszékünk honlapján megláttam a pályázati kiírást a Fiatal Európa Szerkesztőségbe, azt gondoltam, épp ezek a lehetőségek azok, amelyek miatt érdemes volt más országban tovább tanulni. Eleinte az újságírás gyakorlása érdekelt, ám azóta úgy érzem, egyre nyitottabb vagyok az európai uniós ügyek iránt is. Hosszú egyetemi évek állnak még előttem, a rövid távú tervek között így egyelőre az szerepel, hogy minél több dolgot kipróbáljak, ami a médiával, az újságírással kapcsolatos, hogy aztán a megfelelő pályán indulhassak tovább. A jelenlegi perspektívámból azonban úgy tűnik, otthon, Kárpátalján fogom megtalálni a helyem – reményeim szerint újságíróként.
Krausz Fanni (20)A Debreceni Egyetem első éves, gazdaságinformatikus szakos hallgatója. Örülök, hogy van Európai Unió, és hogy Magyarország is a tagja. Jó pár lehetőséget kínál nekünk: az unión belül szabadon utazhatunk, élhetünk és dolgozhatunk, uniós támogatások válnak hozzáférhetőkké. Mivel egyetértek az EU alapvető törekvéseivel, szívesen írok is róluk. Szeretnék minél több érdekes és használható információt megosztani az emberekkel. Az írás és az olvasás mindig is fontos részét képezte az életemnek. A FESZ program számomra lehetőség, hogy elinduljak valami olyan úton, ami talán nagyon is nekem való, és amire mindig is vágytam.
Makovits Zsolt (21)
Idén szerzek diplomát a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudomány (BA) szakán. Terveim között szerepel, hogy folytatom a tanulást, de nem kizárt, hogy ha olyan lehetőség adódik, akkor kipróbálom magam a munka világában. Amikor jelentkeztem a Fiatal Európa Szerkesztőségbe mindenképpen az lebegett a szemem előtt, hogy mennyit fejlődhetek, és hogy mennyi új embert ismerhetek meg. A program előtt, bár kommunikáció szakos hallgató vagyok, semmilyen újságírói tapasztalatom nem volt, ezért hatalmas kihívást jelentettek a rendezvényekről szóló első írások elkészítése. Mára azonban úgy gondolom, hogy elindult egyfajta szakmai fejlődés bennem, és talán, kevesebb hibát is vétek. Ezen kívül nagy lehetőséget látok abban, hogy mi, fiatalok írhatunk (nem csak) fiataloknak, az EU-ról, és a magyar soros elnökségről. Talán így könnyebben megismertethető ez a valójában nem annyira bonyolult világ. Sőt, esetleg még meg is szerettethető. Az írást nem szeretném abbahagyni, még ha nem is ez lesz az a munka, amit főállásban csinálok.
Márton Balázs (23)
Az ELTE padjait koptatom, a történelem mesterszak népes európai integrációs szakirányára járok. Azért választottam ezt a szakirányt, mert érdekel az EU. Kíváncsi vagyok, honnan hová tart és miért, van-e értelme, és ha igen, micsoda. Illetve szeretnék a "Gonosz elnyomó bürokrata-birodalma" vagy a "minden földi jó védelmező lovagja" vélemények helyett egy olyan képet kapni róla, ami legalább köszönőviszonyban van a valósággal. Az Európai Unió többet jelent számomra, mint huszonhét ország és egy halom nyakukba ültetett irodista. Szerintem kár agyonmisztifikálni egy kemény politikai alkukban kovácsolódott közösséget. Tanulás mellett először hobbiból kezdtem el újságírással foglalkozni, aztán egyre inkább beszippantott. Egyre jobban megtetszett maga az írás, és egy kisebb egyetemi oldaltól sikerült eljutni egy nagyobb, külügyekkel foglalkozó portálig. A Fiatal Európa Szerkesztőség azért remek, mert itt épp két, számomra nagyon fontos dolog, az újságírás és az Európai Unió találkozik. Ráadásul szeretem magam abba a hitbe ringatni, hogy hasznos dolgokkal is foglalkozom, márpedig a homály oszlatása egy olyan bonyolult rendszerrel kapcsolatban, amelynek mi is részei vagyunk, ilyennek tűnik.
Mikola Orsolya (22)Jog- (PPKE) és kommunikáció (ELTE) szakos hallgató vagyok. Grafomán. Szenvedélyesen szeretek írni. A József Attila centenáriuma alkalmából meghirdetett pályázat egyik nyertese voltam. A szó szoros értelmében: azóta írogatok, publikálok, szerkesztem az egyetemi lapot. A FESZ program során is az írás szenvedélyének hódolok, de egy kicsit más aspektusból: míg "magamtól" elsősorban szubjektív szösszenetek születnek (remélem, észrevettétek az alliterációt!), itt az objektivitásra kell törekedni. Fiatalként elsősorban kortársaim számára szeretném közelebb hozni az Uniót, a benne rejlő lehetőségeket, mert azt gondolom, világot kell látni, külföldi tapasztalatok birtokában tudunk itthon érvényesülni, a tanultakat itthon kell kamatoztatni. A jövő nemzedékeként, a saját jövőnket építjük! Jog- és kommunikáció szakos hallgatóként, újságíróként egy szűk mezsgyén járok, egyensúlyozok és küzdök: egyrészt a minőségi újságírásért, másrészt a kultúráért. Hallgatótársaim számára különböző kulturális látogatásokat, rendezvényeket szervezek, emellett kutatási területem a közszolgálati média, a minőségi tartalomszolgáltatásért kardoskodom. Remélem, nem hiába.
Nelhiebel Zsófia (24)A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi karának végzős, jogász hallgatója vagyok, diplomavédés mögöttem, záróvizsgák előttem, közben újságírás, szóval „FESZ-ített” a tempó! De egyáltalán nem bántam meg, hogy jelentkeztem, pedig eleinte csak önmagam próbálgatásának szántam. Nagyon megszerettem az újságírást, mint munkát. Lehet kutatni, kérdezni, beszélgetni, sok érdekes emberrel találkozni. És akkor a gödöllői sajtóközpont mini szendvicseit még nem is említettem… Másrészt, a sajtótájékoztatók alkalmával, beleláttam az Európai Unió működésébe olyan közelről, amennyire jelenlegi képzettségem még nem adna lehetőséget. Ez azért jelentett sokat számomra, mert bár mi jogászok, csak az egyetem után szakosodunk, mégis mindenkinek van egy kedvenc szakterülete, melyen szívesen elindulna. Nekem az Európa jog. Hogy letérek-e erről az útról és az újságírást választom-e? Erre nincsen válasz. Majd dobja a gép. De egy biztos: kiindulásnak tökéletes ez a program, ízelítőt adott egy számomra eddig ismeretlen világból.
Orosházi Tamás (22)Orosházi Tamás vagyok, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Közlekedésmérnöki Karának hallgatója. Azért jelentkeztem a Fiatal Európa Szerkesztőség nevű programra, mert ideális lehetőségnek tartottam az újságírás mélyreható megismeréséhez. Mivel műszaki vonalon tanulok (szakirányom a légi közlekedési folyamatok szervezése), ez a terület eléggé távol esik a tanulmányaimtól. Viszont már gólyaként is írtam a kari lapba, a Közhírbe, és nagyon megtetszett az újságírás. Szeretem az új kihívásokat, és szeretek megválaszolatlan kérdésekre válaszokat keresni. Ez is szerepet játszott akkor, amikor beadtam a pályázati anyagomat. Sok új arcot ismerhettem meg ez alatt a pár hónap alatt, és annak ellenére, hogy egyedül én tanulok műszaki pályán a csapatból, nagyon komoly munkát tudunk együtt végezni. Lassan a program végén vagyunk, és ideje számot vetni. Kezdő újságíróként persze nem kaptam választ a kérdéseimre, de egy életre meghatározó élményeket szereztem a miniszteri sajtótájékoztatókon. Olyan meghatározó személyiségekkel találkozhattam, akikkel egy átlagos polgár csak a médián keresztül találkozik. Talán azért, mert most mi voltunk a média? Lehet. Egy dolog biztos, egyáltalán nem bántam meg, hogy tagja lehettem ennek a csapatnak, és akinek csak lehetősége van rá, hogy kipróbálja, milyen az igazi újságírás, az ne hagyja ki.
Plántek Lea (23)Nemzetközi kapcsolatok mesterképzésen tanulok az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, idén végzek. Bár akkor még különösebben nem érdekelt az EU, az alapképzés alatt mégis az Európai integrációs szakirányt választottam. Ami jó döntésnek bizonyult, mert minél többet tanultam róla, annál jobban tetszett a téma. Érdekesnek tartottam a kialakulását, a működési mechanizmusait és azt, hogy mennyire egyedülálló képződmény a mai nemzetközi politikában. A 2011-es magyar tanácsi elnökséget nagyon vártam, kíváncsi voltam hogyan is néz ki ez testközelből. Úgyhogy, bár újságírói tapasztalatom nem sok volt, jelentkeztem a Fiatal Európa Szerkesztőség pályázatára, mert ez a program pont a betekintés lehetőségét adja. Ott lehetünk, beszélhetünk döntéshozókkal, érdekeltekkel, civilekkel, véleményt formálunk, és azt megoszthatjuk másokkal is. Számomra ez az újságírói program egy érdekes kirándulás, mert inkább a közvetlen részvétel az EU-s munkában az, ami igazán érdekel.
.jpg)
Sümegi Nóra (21)Másodéves kommunikáció szakos hallgató vagyok a Szegedi Tudományegyetemen. Érdekel az irodalom, így a magyar minort is felvettem szakiránynak a nyomtatott sajtó mellé. De nem vagyok az az „elfajzott”, tarisznyás bölcsész típus. Sokkal inkább egy nyitott, főleg az idegen kultúrák, szokások, a magyar néphagyományok és az utazás iránt érdeklődő egyén. Szeretek írni, véleményt formálni, és az ezzel párosuló információ-éhség vezethetett elsősorban az újságírás felé. Főleg útleírásokat, világjáró-riportokat szeretnék készíteni a jövőben. Az Európai Uniót alapvetően jó kezdeményezésnek tartom, de még gyerekcipőben jár. Az USA példájára épül-szépül, de az már 235 éves, az EU pedig alig 50. Az Unió legnagyobb előnye szerintem a schengeni egyezmény létrehozása, hátránya, hogy olyan dolgokba is bele akar szólni, amiket figyelmen kívül hagyhatatlan nemzeti hagyományok, szokások és a Nyugat-Kelet közötti kulturális különbségek határoznak meg. A FESZ program egy remek lehetőség, de elsősorban a budapestieknek kedvez, hiszen kevés a soros elnökséghez kapcsolódó „vidéki” program. Szakmailag nagy előrelépés, mert olyan eseményekbe is bepillanthatunk, amelyekről korábban fogalmunk sem volt.
Tatay Eszter (20)A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának elsőéves Kommunikáció és Médiatudomány szakos hallgatója vagyok. Hatalmas lehetőség, hogy az első magyar uniós soros elnökség révén megalakult Fiatal Európa Szerkesztőség tagja lehetek. Olyan eseményeken vehetek részt, amelyekről átlagos egyetemistaként talán nem is hallanék. Informális miniszteri ülések, konferenciák, EU-biztosok és polgármesterek találkozója általában nem szerepel egy hallgató napirendi pontjai között. Betekinthetek az Unió meglehetősen bonyolult működésébe, ami biztosan hasznomra válik. Mindenképpen szeretnék az elkövetkezendő évek folyamán valamelyik nyugat-európai országban tanulni ösztöndíjasként. Az újságírás számomra elsősorban iskola, a tananyagot pedig a világban zajló események képezik. Hiszen ahhoz, hogy tudósíthassunk korosztályunknak, először nekünk kell alaposan felkészülni az adott témából. Az így szerzett tudásunk pedig a soros elnökséget követően is megmarad.
.jpg)
Tossenberger Tamás (23)A Corvinus Egyetem Társadalomtudományi karán nemzetközi tanulmányokat hallgatok, MA szinten. A szakomon többek között az európai integrációval is módom van foglalkozni, így adódik a mélyebb érdeklődés az Unió iránt, különösen, hogy szeptembertől EU-szakirányon folytatom majd tanulmányaimat. Az újságírás nem idegen terep számomra, hiszen korábbi, alapszakos tanulmányaim során az ELTE média szakán ismerkedtem a mesterséggel, és már az egyetem második éve óta folyamatosan jelennek meg írásaim mind az online, mind a nyomtatott sajtóban. Az EU-s ismeretek és az újságírás összekapcsolására nehezen lehetne megfelelőbb lehetőséget találni, mint éppen a Fiatal Európa Szerkesztőség (FESZ) program. A soros elnökség kiváló edzőtér arra, hogy a kezdő újságíró megtanulja, hogyan lehet kérdezni egy dörzsölt európai döntéshozótól, és hogy a válaszokból hogyan lehet kihámozni a lényeget. Ezt szeretném megtanulni, ebben is segíthet a FESZ. Nem beszélve a most megszerezhető és a későbbiekben kamatoztatható kapcsolati tőkéről. A távoli jövőben szeretnék az újságíráshoz közel maradni, de a diplomáciában is el tudom képzelni magamat. A közeli jövőben pedig akár az elnökségi tudósítást is folytatnám, már Varsóból, ahol októbertől ösztöndíjas leszek.
Tóth Enikő (22)Az ELTE kommunikáció szakos hallgatója vagyok. 13 évesen csatlakoztam a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületéhez. A társadalom így valószínűleg elvesztett egy közepes orvost, én viszont nyertem egy csodálatos hivatást. Újságíróként az a célom, hogy érthetően, és ha szabad, szórakoztatóan hívjam fel az emberek figyelmét azokra a dolgokra, amiket másképp talán nem vennének észre. A Fiatal Európa Szerkesztőségnél kapott feladatokban azt élvezem a legjobban, hogy a saját generációm szemüvegén keresztül mutathatom meg a világot másoknak. Azt hiszem, az írás és az alkotás mindig is fontos része lesz az életemnek. Az igazi álmom, hogy televíziós újságíróként, társadalmi kérdéseket dolgozhassak fel, szórakoztató, mégis szemléletformáló módon.
Trogmayer Éva (25)A Szegedi Tudomány Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán tanulok. Általában. Most, az éppen esős arcát mutató, Brüsszelben élek. Erasmus ösztöndíjjal kerültem Európa szívébe. Az utazás és a tanulás mellett marad időm az írásra is. Figyelve a magyar elnökség kapcsán rendezett eseményeket, a nyüzsgő nagyvárost – ami nem csak Európa, de egyértelműen az egész világ olvasztótégelye – rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Az, hogy itt vagyok és részt vehetek a FESZ programban új nézőpontokat, és új világképet alakított ki bennem. Az emberek sokszínűek, idegen kultúrák vernek gyökeret egymástól pár lépés távolságra, a világ pedig, amilyen hatalmas, néha legalább olyan kicsi is. Van mit észrevenni. Van mit elmondani, megörökíteni. Ezért szeretek írni.
.jpg)
Vadász Viola (24)A Pécsi Tudományegyetem BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola első éves nappalis hallgatója vagyok. Mit jelent számomra az EU? Leginkább az országok közötti szabad mozgást, a határok megszűnését, más kultúrák megismerését. Volt Erasmusosként tudom, hogy izgalmas dolog egy másik ország életébe belecsöppenni, és a világ minden részéről érkezett emberekkel találkozni. Az újságírás is egy jó lehetőség: akár hazai, akár nemzetközi források felhasználásával adhatom át az információt az embereknek, amely által nemcsak az én tudásom bővül, hanem azoké is, akik elolvassák a cikkeimet. A Fiatal Európa Szerkesztőség pedig biztosítja, hogy kezdőként is eljuthassunk olyan programokra, helyszínekre, ahol tényleg a hivatásos újságírók tevékenykednek. Jövőbeni terveim? Ismeretszerzés, utazás, világlátás, és egy olyan munka megtalálása, amely minden nap tartogat valami újat, kihívást számomra.
Vajkai Edina (23)Kaposváron születtem, azonban nem a somogyi megyeszékhelyen, hanem egy közeli községben, Taszáron nőttem fel. A taszári katonai bázis és a családomban fellelhető katonák nagy száma – úgy tűnik –, nagy hatással volt pályaválasztásomra. Annak ellenére, hogy nem a katonai pálya mellett tettem le a voksomat, a védelmi szférában „maradtam”, civil területen: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelempolitika Msc szakának hallgatója vagyok. Itt kerültem közelebbi kapcsolatba az Unióval, és itt kezdett körvonalazódni, hogy francia és angol nyelvismeretemet kihasználva Franciaország és az EU felé kezdek tapogatózni. Úgy gondoltam, nagyon sok lehetőség rejlik az EU-ban, például a kutatás, a munka és tapasztalatszerzés terén is. Ezért jelentkeztem a FESZ felhívására. Szakmai szempontból nagyon jó lehetőségek rejlenek a programban, amit megpróbálok kihasználni. Ugyan az újságírásban nem volt nagy tapasztalatom, hiszen eddig inkább a tudományos jellegű publikálásra koncentráltam, szó szerint megszerettem ezt a műfajt. Lehetőségek sorát nyitotta meg előttem. A (nagyon hosszú távú) terveim között szerepel, ismereteimet felhasználva 1-2 évig külföldön próbáljak szerencsét.
