Vajkai Edina és Endrődi Gábor interjúja Andor Lászlóval:

 Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja, Andor László Gödöllőn, a szociális és családügyi tárca vezetők informális tanácskozást követően beszélgetett a Fiatal Európa Szerkesztőség tudósítóival.

Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke; Ön az Európai Bizottság biztosa. Hogyan kapcsolódik össze a két intézmény működése?
– Az Európai Uniót tulajdonképpen három intézmény vezeti. A Tanács, a Bizottság és a Parlament. Mivel ezek a szervezetek más-más formában fejezik ki az európai érdekeket, összhang nélkül nem születhet döntés. Az EB is önállóan dolgozik ugyan, és óriási apparátussal rendelkezik, de új ügyeket csak akkor tud végigvinni, ha a részletekről a Parlamenttel és a Tanáccsal is egyeztet. Ráadásul, a Bizottságnak önálló politikai támasza igazából nincs, ezt a funkciót a másik két intézmény tölti be. A mi feladatunk tehát az, hogy szakterületekre osztva megnézzük, hogyan kell végrehajtani a már meglévő döntéseket úgy, hogy azok közösségi szempontból előnyösek legyenek. Másfelől új javaslatokat, új módszereket is ki kell dolgoznunk. Ezeket viszont csak akkor lehet a gyakorlatba átültetni, ha a Tanács egésze, vagy többsége egyetért vele.
– A biztosok az összeurópai érdekeket szem előtt tartva, teljesen semlegesen végzik munkájukat. A magyar elnökség alatt mennyire nehéz ehhez tartania magát? Esetleg könnyebb dolga van a Tanáccsal, mint máskor?
– Azokkal könnyebb együtt dolgozni, akikkel az ember közös nyelvet beszél. Az a biztos pedig, akinek az országa éppen az elnökséget adja, szakterületétől függetlenül, mindig játszik egyfajta közvetítő szerepet is. Ugyanakkor hivatalosan nincs többlet-felelőssége. Viszont éppen azért, mert többet jár a saját országában, tudja, hogy adott kérdésben kihez fordulhat. Elsősorban abban segíthet a többieknek, hogy megértsenek bizonyos helyzeteket, vagy megtalálják a munkájukhoz szükséges kapcsolatokat. Ezt egyébként elősegítik az elnökséget felvezető események is. A mi esetünkben, novemberben a teljes magyar kormány ellátogatott Brüsszelbe, hogy mindenki megismerje a „tanulópárját”. Vagyis, azt a személyt, akivel a félév alatt az egyes aktákat viszi majd.
– Testközelből hogyan látja, Brüsszelben mi a magyar elnökségről eddig kialakult vélemény?
– A magyar elnökséget, a diplomáciai testületet most, nagyjából félidőben mindenki nagyon professzionálisnak és felkészültnek látja. Az nyilván egy ideig benne volt a köztudatban, hogy a kezdet nem volt a legszerencsésebb, mert nagyon sok vita folyt olyan kérdésekről, amelyek nem tartoznak szorosan az elnökséghez. Mára viszont azt gondolom, hogy ez a kettő szétvált. Az tény, hogy voltak – egyes esetekben elhúzódó – viták, például a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ezek az elnökségi munkát érdemben nem befolyásolták. Ugyanakkor Magyarország előtt áll még az elnökségi periódus második fele, amely során rengeteg tennivaló vár még hazánkra.