Amikor a Néprajzi Múzeum aulájába léptem, minden úgy nézett ki, ahogy a filmeken látni. Mindenki jól fésült, mindenkin tökéletesen állt az öltöny, a kosztüm, a szemüvegek szára pedig szigorúan passzolt a stólákhoz és nyakkendőkhöz. Belehallgatva az első beszélgetésbe, kiderült, aki az audiovizuális iparban próbál boldogulni, annak ennél apróbb részletekre is oda kell figyelnie. A video-megosztó oldalak és az okos telefonok korában számtalan, eddig nem ismert kihívás vár a digitális szakemberekre.
A magyar soros elnökség és az Európai Bizottság budapesti konferenciája az audiovizuális jövőről szólt.
A digitális korszak egyik komoly kérdése például a szerőzi jogokkal kapcsolatos. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakértője szerint érdekes és számos elemében még közösségi szinten is szabályozatlan a felhasználók által készített tartalmak témaköre. Munkácsi Péter érdekes kettősségére is felhívta a figyelmet. Mióta viszonylag olcsón, viszonylag jó minőségű zenéket, képeket, videókat lehet készíteni és ezeket megosztani, sok olyan művész született, akik elsősorban internetes produktumaikról híresek. Máshol nem is találkozni velük. Számukra az ingyenes megosztás vagy a közösségi oldalak használata remek lehetőség. Viszont ott vannak a hivatásos alkotók is. Azok, akik megélhetésszerűen foglalkoznának azzal, amit más ingyen csinál. Az ő helyzetük nem túl rózsás. Esetenként ugyanis a professzionális technikát is meg kell fizetniük, mégis sokszor az átlag felhasználókkal egy szinten emlegetik őket.
A szakmai fórumon szó esett az információs akadálymentesítésről is. Az Európai Bizottságot képviselő meglehetősen hatásos módon ajánlotta a témát a közönség figyelmébe. Paul Timmers ugyanis azt mondta: a növekvő átlagéletkor miatt folyamatosan nő azoknak a száma, akik valamilyen látás- vagy hallásproblémával küzdenek. Az esélyegyenlőség elveinek megfelelő tájékoztatás azonban ma még közel sem teljes körű. Jóllehet néhány tévéműsor esetében már megoldott a feliratozás, esetleg a jeltolmácsolás, és létezik egy „audio description” nevű eljárás is, ami a látásukban korlátozottak számára nyújthat segítséget. Ennek az a lényege, hogy az eredeti hang, párbeszéd szünetében egy berendezés „leírja”, hogy mi látható a képernyőn. Ez a módszer még gyermekcipőben jár; a kutatók már-már scifi-be illő rendszerek tökéletesítésén dolgoznak. Olyan szoftvert fejlesztenek, amely azonnal képes írott információvá alakítani a beszédet és képes önállóan felismerni az emberi érzelmeket.
 

Szerző: Tóth Enikő